A KELER KSZF az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendelet (EMIR REFIT) 1. cikk 10. pont (7) bekezdése alapján közzéteszi az alapbiztosíték modelljének működését és főbb feltételezéseit.
A határidős termékek esetében az alapbiztosíték mértéke alaptermékenként kerül meghatározásra, amelyet a KELER KSZF leiratban tesz közzé honlapján. Az alaptermék alapján meghatározott alapbiztosíték alkalmazásra kerül minden lejáratra vonatkozó instrumentumra figyelembe véve az adott instrumentum kontraktus méretét. Ennek oka, hogy az alaptermék minden esetben likvidebb, mint a határidős lejáratok, illetve sok lejárat esetében a gyenge likviditás miatt nem lenne hatékony a volatilitás mérése. Az alapbiztosíték célja, hogy legalább 99%-os megbízhatósággal fedezetet nyújtson az instrumentum árában potenciálisan bekövetkező legalább kétnapi változásra.
A KELER KSZF az alapbiztosítékot delta-normál VaR (Value at Risk) kockázati mérték számítás után határozza meg a jogszabályban előírt követelményeknek megfelelve. Az alkalmazott paraméterek: minimum 2 napos tartási periódus (EMIR 153/2013/EU RTS 26. cikk), 99%-os konfidencia szint (EMIR 153/2013/EU RTS 24. cikk) és legalább 1 éves visszatekintési periódus (EMIR 153/2013/EU RTS 25. cikk), amely tartalmaz stressz eseményt (amennyiben nem volt stressz esemény az elmúlt 250 napban, úgy a visszatekintési periódust meg kell növelni hogy az már tartalmazzon piaci stresszt). A VaR érték meghatározásához továbbá az alaptermék visszatekintési periódusra számított loghozamából eredő volatilitása kerül felhasználásra. Az így számított kockázati mérték az EMIR 153/2013/EU RTS 28. cikkének megfelelően kiegészítésre kerül a prociklikusság elleni pufferrel (25%). Továbbá, érzékenységvizsgálaton alapuló szakértői és likviditási pufferrel növelhető az alapbiztosíték mértéke.
A garantált fizikai szállítású határidős értékpapírok esetén szállítási hónap (delivery) kiegészítő biztosíték is alkalmazásra kerül a szállítási ciklusban és az azt megelőző 4 kereskedési napon.
A portfólió szintű alapbiztosíték igény számítása során az adott szegregációs szinthez tartozó nettó nyitott pozíciók és a hozzájuk tartozó alapbiztosíték paraméter alapján számított biztosítékigény csökkentésre kerül a KELER KSZF által megállapított spread kedvezményekkel. A spread kedvezményeknek két típusa van a derivatív tőkepiacon: 1. a termékek közötti spread kedvezmény, amely a különböző termékekben nyitott ellentétes irányú pozíciók együttes alapbiztosíték igényéből levont százalékos kedvezmény 2. a lejáratok közötti spread kedvezmény, amely azonos termékben, de eltérő lejáratokban nyitott ellentétes irányú pozíciók együttes alapbiztosíték igényéből levont százalékos kedvezmény. A spread kedvezmények meghatározása mindkét esetben a napi hozamok közötti Pearson-féle korrelációs együttható alapján történik.
Az opciós termékek alapbiztosíték paramétere megegyezik az alaptermékre vonatkozó alapbiztosíték paraméterrel opciós deviza, opciós index és opciós gabona termékek esetén, opciós részvény termékek esetén pedig az ugyanazzal az alaptermékkel rendelkező határidős termék meghirdetett alapbiztosíték paraméterével.
A teljesítendő alapbiztosíték igény számítása portfólió alapon történik a chicagói fejlesztésű SPAN® szoftver segítségével. A SPAN szoftver a termékek egy részénél az alaptermék devizájában számolja ki az alapbiztosíték igényt. Ezen termékeknél a portfólió szintű alapbiztosíték az adott napi MNB középárfolyamon kerül forintosításra.
A KELER KSZF az alapbiztosíték modelljének minden paraméterét meghatározott időközönként (pl.: naponta, évente) a jogszabálynak megfelelően felülvizsgálja. Az alapbiztosíték meghatározás módszertana, a kockázati mérték használata és a spread kedvezmények megállapításának metódusa a közzétett módszertani dokumentumban kerül részletesebb bemutatásra. A portfolió alapú alapbiztosíték számítási módszer működésének leírása:
Kapcsolódó linkek:
Margin paraméterek
Módszertani leírások